utolsó képkockája a világnak

 mindegyikünk a saját szemszögéből látja a dolgokat és egyikünk sem tudhatja, milyen a másiknak. milyen jó vagy milyen rossz. jó lenne, ha nem beszélnénk lekezelően egymással akkor sem, ha valami a mi szemszögünkből nem a mi elképzeléseink szerint alakult, minden okkal…

 néha csak jól esne beszélgetni valaki olyannal, akinek semmi köze az életemhez

 huszonhatodikán és huszonhetedikén brutálisan magas volt a látogatottságom, kérdem én MIÉRT? mikor semmit sem írok, tök izgalmas lehetde tényleg azért érdekelne ki olvasés végre nem perverz keresőszavak után találnak a blogomra, hanem utolsó képkocka, meg life and death…

igazából én azt hittem, ha majd szeretek és engem is szeretnek, az mentesít a rossz dolgok alól, hogy majd rózsaszínben látom a világot, köd meg ilyenek. és valóban szar csalódni az elképeléseidben, nincs "most olyan könnyű minden, szinte csak a semmi tart", maximum ha az…