lassan egy éve vagyok ilyen semmilyen.nem jó érzés.most azt hittem más lesz.de aztán jön a hidegzuhany.mindig jön.persze én hiszek abban,hogy a rossz együtt jár a jóval.
biztos gyorsabban futott..most megvárja amíg a jó utoléri..futhatna ő is gyorsabban.
azt vettem észre,hogy "végletember" vagyok.vagy nagyonjó,vagy iszonyatosankegyetlen szar kedvem van.most az utóbbi,úgy 3 napja:]
nem szokott pedig.de elmúlóban van végülis.jön a szünet,karácsony,nagyjából mindenki ittlesz aki fontos és szeretem.jóhát van olyan aki nem:] de már csak pár nap..és ő már nem is lesz fontos:]
engem többet senki nem kerget ilyen lelkiállapotba:]
persze az elején tudtam,hogy ez lesz.de másokra hallgattam, mert ők mindig sokkal okosabbak.vagy azthiszik. vagy én hiszem azt.
kivételesen magamra kellett volna:]
bár..akkor lehet még mindig a saját,szörnyű álmaimnak strébere lennék..
és így jutottam oda,hogy sehogysejó!semmilyen vagyok..
sehol nem érzem,hogy odatartoznék.
mindenhol külső szemlélőnek látom magam.és senki nem ébreszt fel ebből a rohadt álomból.
persze..mert valóság.de mondok valamit,ami hasznosnak tűnik,bár eddig máshogy gondoltam.egy igazán értékes embertől "tanultam" ezt,akit igaz nem ismerek mélyre menően.de a lényeg..alényeg:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.