annyira furcsa minden, nagyon hirtelen. próbálok semmire nem gondolni. lefekszem a fűbe a fa alá, koncentrálok minden jóra, ami mostanában történt. aztán arra gondolok, lehetett volna másképp is.lehetett volna sokkal rosszabb is. nem is olyan rossz. különbenis, legalább tudom, hogy érzek. eszebejutott, milyensokan vannak. néha kinyitom a szemem, mert félek a repülőrovaroktól, és ilyenkor szeretem ha fehérbárányfelhők úsznak a kék égen. addig nézem őket, míg el nem tűnnek a háztető mögött. sokszor a macska is odafekszik mellém. szóval ilyenkor lubickolok az elfolytott gondolataimban, amiket soha senki nem hall. egyébként nem tudok menni a tízcentis magassarkúban, képtelenség. tudod, hogy lesznek azok a virágok ilyen szépek? vigyázunk rájuk. figyelem. ha valami bajuk van, mi vagyunk az elsők, akik észreveszik, és segíteni próbálunk. mindent megkapnak amit csak kérnek. aztán ha a fűben fekszünk, és valami bajunk van, a virágunk észreveszi, és tényleg segít. bugyutavagyoke. szeretem a természetet, nem barnulok le. lebarnulnék. elfogyott az összes dohányom. vajon hány hangya mászkált rajtam, amig teljesen öntudatlanul merengtem? hétfőn jön a kétina,imádom. szombaton eleresztjük a hajunkat. bekellett hoznom a ventillátort, hogy ventillálja már a levegőt, mert nemhalnékmégmeg. nemsokára alterába, váromis meg nemis, elis megyek meg nemis, ottis alszom meg nemis. szeretném is..meg nem is.
több bennem a kötelesség..több benned a hála, ha a szív gondolkodik, nem nagyon jut idő másra. több benned a csalódás, több bennem a méreg, ha a szív szalutál_már nincs benne élet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.