most úgy mondom el, ahogy te mondanád nekem
jó volna hallani én meg mondom mi a vége
most úgy mondom el, ahogy nem mondanád nekem
és én se semmit csak hallgatok róla
a tiéd is kattog az enyém is ugrál
a vágyak bevarrva kemény vánkosokba és már a vád sincs,hogy hazudtam..hazudtál.
nem elég nem hazudni, pontosnak kell lenni, legalább önmagunkkal szemben.
csak nézem, hogy van ez az élet összetéve.a testedben átszabnak bármit,a tüdődet lecserélik, a szíved átültetik, zsigereidet bevarrják, férfiból nő leszel.
a lélek viszont átoperálhatatlan.
aki elmegy, annak k ö nny ű!
de aki ittmarad..csak ül..bámul bele a semmibe, mint egy eszelős.
n e m kell vigasz, n e m kell segítség, nem kell semmi.
ha szeretni nem lehet, alkotni kell:)
mintha mosolyognál álmodban, mégis n é m a vagy..
?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.