ölelkezünk a fényben aztán a hullámok közé futunk és eltűnünk a messzeségben
de homlokom addig hozzád nyomom, a te homlokodhoz az enyém
aztán belenézek a szemedbe-te meg visszanézel belém.
ölelkezünk a fényben aztán a hullámok közé futunk és eltűnünk a messzeségben
de homlokom addig hozzád nyomom, a te homlokodhoz az enyém
aztán belenézek a szemedbe-te meg visszanézel belém.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.