jelenleg ott tartok, hogy képes lennék most azonnal elindulni és megkeresni téged, hogy rádzúdítsam a kibaszott véleményem. mivel én képes vagyok azt az emberek szemébe mondani, feltéve, ha akarom. eddig annyira sem érdekelt ez az egész, hogy megmagyarázzam, viszont tévhitben élsz, és ez nem tetszik. azt kérdezted miért. hogy miért? mert képmutató vagy. egy olyan képet sugárzol a világ felé, ami még csak meg sem közelíti a valódi éned. és nem azért, hogy elrejtsd a sebezhetőséged, hanem, hogy behálózd az embereket. játszol csak. olyan felfogásod van a világról, mint esküszöm senkinek, akivel eddig életemben találkoztam, de abban biztos vagyok, hogy elég primitív. persze, te tökéletes vagy, szinte már elhiszem, hogy te észre sem veszed mit művelsz. csak addig van szükséged valakire, amíg élete 90%ában veled törődik, amint másokkal is, szörnyű emberré válik. a legviccesebb, hogy teljesen paradox az egész. rangsort állítasz fel a barátaidnak nevezett személyek között, hangulatodtól függ, hogy kivel, hogy bánsz. hangoztatod, hogy te aztán roppant érzelmes vagy mégis az empátia legapróbb jelei sem mutatkoznak rajtad. hogy lehet egy ember ennyire énközpontú? ha olyan kétszinű vagyok, miért van az, hogy nem árulom el a titkaid? miért tartom tiszteletben az egészet? miért nem szóltam eddig a pillanatig egy sértő szót sem? és vajon miért áll mellettem az a néhány személy évek óta töretlenül, akiket én húdenagyon kibeszélek? talán mert egy kurva nagy hazugság állt össze a fejedben, és ha kicsit használnád az eszed, te is rájöhetnél, de nem, könnyebb azt hinni, hogy összeesküvés elméletet szövögetek ellened. hogyne.. seregeim harcban állnak :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.