mielőtt elfelejtem hogy csókolom a szádat csókolod a számat
hazafutás, hazafutás a szívemtől. valaki más, valaki más ütött egyből. nesze szívem, ez a bázis, leszámolás ha vár is
haramiák, haramiák az érzések. csak aki vár, csak aki vár annak késnek.nesze lézer, nesze vágy is
nézz a kamerámba, ha úgy nevetsz, csillogjon a szemed, amit úgy szeretsz
jó az aberráltnak, ha úgy szeret, kéznél vannak mindig a gyógyszerek
a garanciád elvileg végleg lejár, ha új szívre váltod, s a rossz régit partiba vágod
oda vagyok érted, kicsi digitál, benne van a véredben a minimál
itt van valami, amiben van valami, amitől a valami, valakinek fontos már.
itt is van valami, amiben van valami, amitől a valami, valakinek fájhat már.
és hátha lesz valami, amiből még lesz valami, ami valakinek jó lesz már.
kicsikém, maga a heroinom, maga a kokainom, maga a crack-em.
mindig más a szép vagy a jó, mindig más a szeretnivaló
ja kérem a sors nem habos kakaó
mindig más a szép vagy a jó, mindig más a életrevaló
ja kérem a sors nem habos kakaó.
és recycled nyalókát nyal minden gyerek, mert a marketing is mondta, hogy világvége van
lehet, hogy nem guszta, de nem boldogtalan...
egy nővér, aki ha jól bemosakszik, parfümöt spriccel és addig fűzi a doktort, míg a szívem leáll és nem fibrilál máma már
a szív mondja fel a szolgálatot, de előtte még egy verset hagyott mindenkire, aki szívvel él, hogy jegyezze meg valamiért:
a szívvel minden ember csak játszik
piros szalaggal átkötve küldi tovább
a másik meg eltapossa, nem küld újat a posta
csak a szívünkkel szívunk tovább
jó világvégét!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.