és mi van, ha iszonyat be akarok tépni? úgy szét akarom cseszni magam, hogy csak feküdjek valahol, mondjuk egy mező közepén -vagy a szélén, részletkérdés- és egyáltalán ne érdekeljen senki problémája, sőt az enyém se. ne legyen semmi csak én, a nap, a levegő, meg valami idióta hallucináció, amitől azt gondolom, igen, valóban kurva jó nekem..mi van, ha így akarom minden napomat eltölteni? már a mező se kell, a nap se, csak a kép, hogy ott vagyok. egy szoba közepén fekve elképzelem, hogy van egy mező és minden tökéletes, mert ez az amire szükségem van..aztán nem marad semmi
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.